"Az út a fontos, nem az út vége. Aki túl gyorsan utazik, az elszalaszthat mindent, amiért útra kelt." - L'Amour

Az amerikai álom ezen az úton valósággá válik! A világ leghíresebb útjának bejárása megváltoztathatja az ember életét. Ha létezik olyan út, amely magában foglalja az USA történelmét, szokásait és kultúráját, akkor ez a 66-os főút. Az ember átutazik 4,300 kilométeren, 8 államon, 3 időzónán, és egynek érzi magát a híres amerikai kalandorok közül. Itt nyílt meg az első töltőállomás, az első gyorsétterem, az első motel is, itt van a szülőhelye az 50-es évek amerikai életérzésének.

Vezesd végig a legendás 66-os utat, ismerd meg ezt az életre szóló kalandot!

A 66-os út a legendás út nyugatra, Kaliforniába, amely hosszú időn keresztül sok-sok szerencsevadász, nincstelen, lázadó, hippi, kalandor útja volt, akik mind tartottak valahová, az ismeretlenbe. Ma már ez a vándorlás a múlté, de az út még ugyanaz, és mi végigmotorozzuk két hét alatt, sőt a kalandvágyóbbaknak akár már New Yorkban is kezdődhet a túra!

Keresztülutazni Amerikán régóta vágya az embereknek, azonban sokáig nem volt mivel, vagy nem volt hogyan, vagy nem volt miből - sőt, egészen 1926-ig nem is volt min...

1920-ban született meg az ötlet, hogy kellene egy olyan utat építeni, amin el lehet jutni az USA keleti partjáról a nyugatira, a valóságból az álmok és ígéretek földjére.

Az építkezések elkezdődtek, és 6 év alatt megépült az első amerikai transzkontinentális autóút Chicago és Los Angeles között, amin órákig lehetett úgy haladni, hogy az ember nem találkozott forgalommal. Az ötvenes években a 66-os útból mítosz született, mára pedig már legendává vált.

---

Először a kalandorok és szerencsevadászok hajtottak nyugatra, majd a gazdasági válság idején a nincstelenek és nélkülözők keresték a jobb létet, a második világháború idején a katonaság használta az utat, az 50-es években mindenki arról álmodott, hogy vesz egy rózsaszín Cadillac-et (amihez elengedhetetlenül párosul A Szőke Nő), majd irány nyugat, Kalifornia, ahol kolbászból van a kerítés... A 60 - as évekre a szex, drogok és a rock & roll vonzotta a hippiket a VW minibuszokban az Angyalok Városába.

Érdekes, hogy ma már nincs összefüggő 66-os út, hivatalosan 1985-ban megszűnt, átnevezték, azonban sok-sok szakaszon tudunk még a jó öreg 66-oson gurulni és fogunk is! Az eredeti út 75 %-a járható!

A forgalom növekedése megkívánta a szélesebb, modernebb sztrádák építését, így sok helyen egyszerűen mellévarázsolták az új utakat (I55, I44, I40 stb.) - mivel hely volt ott bőven.

---

A régi 66-ost megtartották szervizútnak, a sztrádák már nem vezettek át a kisvárosokon és falvakon, ezért ezek folyamatosan elnéptelenedtek, nekünk azonban számos lehetőséget biztosítva ezzel a szellemvárosok megismeréséhez.

Az út 3 időzónán és 8 államon halad át: Illinois, Missouri, Kansas, Oklahoma, Texas, New Mexico, Arizona és Kalifornia.

Útközben élvezzük az állandóan változó tájat, a dinereket, az útszélén 80 éve rozsdásodó autóroncsokat, az öreg benzinkutakat, viszont internetezni is tudunk a hotelszobákban. Meglátogatunk néhány nemzeti parkot, majd az út végén megpillantjuk az óceánt. Vigyázat: a motorozás függőséget okozhat!

---

1. nap: Budapest - Chicago

Reggel indulás egy menetrend szerinti repülőgéppel az Amerikai Egyesült Államokba. Délután érkezünk meg Illinois állam fővárosába, Chicagoba. A repülőtéren felvesszük autót, és útvonalunk első hoteléig ki is próbáljuk. Megpróbálunk átállni a helyi időre, amely 7 órával kevesebb az itthon megszokottnál. Az esti program városnézés, fényképezkedés a 66-os út kezdetét jelző táblánál, majd a Sears Tower tetejéről a megdöbbentő kilátás (104 emelet magasságból) megcsodálása. A bátrabbak kiállhatnak az üvegerkélyre, hogy a nagy magasságból fényképezzék a hangya nagyságú autókat a mélyben. A város az észak-amerikai zene egyik fellegvára, feledhetetlen élmény várja a fáradt utazókat.

---

2. nap: 300 km

Reggel túlságosan is korán magunktól ébredünk, mivel még nem sikerült megszokni az időkülönbséget, ez nem baj, alig várjuk az indulást!

Kezdetét veszi a nagy kaland!

Mai utunk során több helyi érdekességet látunk majd: régi benzinkutak és még régebbi éttermek mellett repesztünk el. Tengernyi kukorica és szójaföld zöldell a 66-os út mindkét oldalán. Most tudatosul bennünk igazán: megérkeztünk a vidéki Amerikába! A legfurább úton Auburn mellett utazunk: téglából épített eredeti 66-os szakasz az 1920-as évkből!

Első látnivalónk egy étterem lesz, amit egy óriás őriz 1962 óta, érdekes fotótéma. A következő faluban megállunk a régi benzinkútnál, ahol 1932 és 1966 között lehetett tankolni, itt áll a templom is, amelyhez a 66-os út alatt egy alagutat fúrtak, hogy a hívek gond nélkül átjuthassanak a forgalmas úton az istentiszteletre. Manapság viszont csak mi leszünk ott.

Egy álmos Illinois városkában megnézhetünk egy 66-os múzeumot és autós kiállítást, sok csodával találkozunk itt.

3. nap: 430 km

Tovább utazunk nyugat felé, Paul fogad minket egy gigantikus hot-doggal, de ezt nem esszük meg...

Elhajtunk egy másik idős benzinkút mellett is és megállunk a roncstelepnél, ami mögött ott a nyúl, aminek nyulagolni lehet a hátán egy bolond fénykép kedvéért.

Illinois nyújtja a legtöbb látnivalót a 66-os úton (per állam), de ezeket mind az itinerben küldjük el.

Átlépünk Missouri-ba, St. Louis mellett autózunk a Mississippi-folyó felett, ahol Amerika egyik legérdekesebb vidéke fogad minket. Déli irányból láthatjuk a világ leghosszabb gyalogoshídját, ami egykor a 66-os út aktív közlekedési hídja volt, de régen eljárt felette az idő, már lezárták a forgalom elől.

Nyugati irányba haladva az erdők találkoznak a prérivel, és sok ezer természetes barlangot rejt a föld mélye, a banditák itt bújtak el a vadnyugat hőskorában az őket üldöző seriffek elől - nem is eredménytelenül!

A nap vége előtt megérkezünk a túra egyik legszebb vidékére. Itt egy egész hegyen kellett keresztülvágni az utat, ami a 20-as években komoly technikai kihívást jelentett a mérnököknek. Itt szintén megfigyelhetjük az út szegélyezését: úgy gondolták, hogy a kifelé ívelő útszegély az úton tarthatja a járműveket. Hamar rájöttek a hibára, de már nem bontották vissza az út szélét.

A szállásunk ma különleges helyen lesz: egy igazi 66-os motelben!

4. nap: 470 km

Régi utakon haladunk tovább, hamarosan átugrunk egy villámlátogatásra a tornádók és Óz hazájába: Kansas államba.

Átkelünk a múlt század 20-as éveiben készült sok olyan híd, aminek az acélszerkezetét betonnal öntötték ki, a maga korában szenzáció számba ment, mára pedig ez az utolsó megmaradt példány az Egyesült Államokban. Mellette ott a golyók lyuggatta STOP tábla!

Következő megállónk egy régi bányászmúzeum, ami többek között egy működő T-modellel is büszkélkedhet. A tulajdonos az E-bayen vásárolta, majd szépen felújította.

A 66-os út csupán egy rövid szakasza, 13 mérföld érinti Kansast, majd átlép Oklahomába. Ennek ellenére, itt található a 66-os út leghosszabb távja és itt született a 66-os út megvalósítási ötlete is. A táj változatos: a dimbes-dombos vidéken haladó utat tölgy- és szilfák szegélyezik.

Vidáman dübörgünk a vadnyugaton át Oklahoma City felé. Az 1830-as években ezt a területet használhatatlannak nyilvánították, és rezervátum formájában felosztották öt indián törzs között - Choctaw (ezen a nyelven "Oklahoma" vörös férfit jelent), Chickasaw, Semiole, Creek, Cherokee, ok mind útban voltak a "civilizáció" déli terjeszkedésnél.

Kis déli kitérővel meglátogatunk egy autóépítő mestert, a legenda szerint a 60-as években ha épített egy autót, akkor abból előbb-utóbb matchbox-modell lett. Ezeknek az eladásaiból a mai napig 1 centet kap.

Hamarosan megérkezünk egy indián totemoszlophoz, ezt egy nyugdíjas bácsi 10 éven keresztül építgette. Csodálatos utak következek: a kétsávos aszfalt lágyan követi a dombok gerinceit, ez a 66-os "hullámvasút".

Tulsát elhagyva áthaladunk az út legszűkebb hídján - ez csak egysávosra sikeredett - majd párhuzamosan autózunk a régi 1920-as években épített úttal, több ponton rá is tudunk hajtani nyugati irányban.

5. nap: 500 km

Délelött lesz egy benzinkút, ahol 300 féle(!) üdítőt árulnak. Fura hely ez az Amerika, majd irány egy csodás Cowboy múzeum!

Hamarosan újabb városba érkezünk és beugrunk helyi 66-os múzeumba, itt mindenképpen érdemes megállni, ha csak egy múzeumot néznénk meg az egész úton, akkor ez legyen az.

Egy faluval arrébb látható egy apró skanzen. Bemutatja az 1800-as évek életét a vadnyugaton. Kicsit tovább autózva elérünk az élet-halál zónájába a 100. szélességi körhöz. A korabeli időkben a bankok nem adtak hitelt a tőlünk nyugatabbra található földek megvásárlásához, mert szerintük az már sivatag volt, és a farmokat biztos csőd fenyegette, ugyan mi teremne meg a sivatagban? Ebben a faluban nem hagyhatjuk ki az apró ajándékboltot sem.

Útba esik egy art deco épület is, amely építészeti stílusa nagy szenzációnak számított a 30-as években. Az épület a Verdák c. fimben is szerepel, ma is kávézó üzemel benne.

Az este fénypontja, amikor megérkezünk a híres-nevezetes steak-házba, ahol az igazán bátrak benevezhetnek az ingyenes és gigantikus kb. 2 kg-os steak, valamint a hozzá tartozó saláta és italmenü elfogyasztásába. Hogy mi ebben az üzlet? Az egészet 60 perc alatt kell eltüntetni a tányérról, ha esetleg mégsem sikerül, akkor bizony ki kell fizetni a 80 dollár + adót. Eddig kb. 20 000 ember próbálta meg, átlagosan minden ötödiknek sikerül is! A legfiatalabb 11 éves volt, a legöregebb 72, és van, aki már több, mint 20 alkalommal jeleskedett...

A hotelben ingyen limuzin vár bennünket (a recepcióval kell egyeztetni), hoznak-viszek az étterembe!